Az autópályán töltött hosszú, egyhangú órákat megszakítja a rádióban felcsendülő Boney M, felelevenedik előttem egy csapatnyi általános iskolás, ahogy a Daddy cool ritmusára ügyetlenül táncol. Nemcsak a fellépésünk jut eszembe, hanem a próbával töltött idők is, a tanárok fogadtatása, s az akkori barátok. A zene egy pillanat alatt visszarepít a múlt egy bizonyos pontjára anélkül, hogy igazán tudnánk, hogy emlékezünk. Mi történik az agyban, amikor a zene elragadja? Képesek vagyunk olyan eseményekre, érzésekre is emlékezni, amiket egyébként nem tudnánk felidézni? Milyen hatása lehet a zenének a demens betegekre?
Mi az explicit és implicit memória?
Az explicit emlékezet a múlt szándékos, tudatos visszakeresése, ilyenkor folyamatosan dolgoznunk kell az emlékezésen, például, amikor egy matematikai formulára, egy névre vagy egy találkozó időpontjára szeretnénk emlékezni. Az implicit memória ezzel szemben nem igényel tudatos erőfeszítést az előhívás során. Ilyen a biciklizés, a fogmosás vagy egy dal felismerése is.
A különleges dolog az, hogyha szándékosan próbálnám felidézni, hogy mi is történt az általános iskolai fellépésünkön, semmi érzelmes vagy fontos dolog nem jutna eszembe. A zene és az emlékezet között egy csodálatos kapcsolat van, mindenki találkozott már az erejével, az új kutatások pedig arra fókuszálnak, hogy ezt minél jobban hasznosítani tudják különböző terápiákon.
A zene érzelmet vált ki, de annak hangulata nem határozza ezt meg. Egy szomorú dal társulhat egy boldog emlékhez, egy boldog pedig egy szomorúhoz. A zene által serkentett emlékek gyakran a tizenéves és húszas éveinkbe visznek vissza, hiszen ilyenkor válunk függetlenné, ilyenkor tapasztalunk új és izgalmas dolgokat. Később az élet kissé elmosódik.
Milyen hatással van a zene a demenciával küzdőkre?
Az olyan állapotok, mint az Alzheimer-kór az explicit memóriarendszereket károsítják, ezzel szemben az implicit rendszerek robosztusak. Dan Cohen módszere ezt használja ki. Szociális munkásként egy idősek otthonában demenciával küzdő betegek mindennapjait könnyíti meg a zene használatával. A 2014-es Alive Inside díjnyertes dokumentumfilm az ő munkásságát mutatja be. Lenyűgöző, ahogy annak a megökkentő hatásnak lehetünk a tanúi, amit a zene gyakorol a betegek hangulatára. Azok az emberek, akiknek látszólag semmilyen kapcsolata nem maradt a világgal, életre kelnek, táncolnak, énekelnek, mosolyognak. Cohen személyre szabott lejátszási listát készít minden betegnek szeretteik segítségével, néhányan pedig arra is képesek lesznek, hogy elmondják, mikor és hol hallották az adott számot, és ez milyen emléket idéz fel bennük.
Az emlék a valóságunk része, annak elvesztése pedig törékennyé tesz bennünket. S minden apró segítség, amivel kevésbé érezhetjük magunkat annak, megváltoztathatja az életünket. Ha szeretnél olyan technikákról olvasni, amelyek segítenek az emlékezésben, itt megteheted!